Hogyan priorizáld a SEO és PPC munkákat?
Kedd délelőtt van, épp beérsz a munkahelyre, kinyitod a gépet, nekikezdesz a munkának, majd befut egy új email.
“Szia,
XY mondta, hogy keresselek meg Téged. SEO / PPC-ben lenne szükségünk segítségre.
Szerintem nekünk A és B taskokra van szükségünk és C eredményt akarunk elérni. Van most szabad kapacitásod? Tudunk valamikor beszélni?”
Hetente, havonta több ehhez hasonló emailt kap a legtöbb online marketinges, főleg azok, akik SEO-val és PPC-vel foglalkoznak.
Ilyen esetekben első körben több dolgot is érdemes tisztázni:
- Mi a projekt célja?
- Milyen feladatokra van szükség?
- Ezt meg tudja-e fizetni az ügyfél?
- Van-e szabad kapacitásod?
- Jó fit lesz neked az ügyfél? És te az ügyfélnek?
- Dolgozol-e már konkurensnek?
Tegyük fel, hogy mindegyikre kedvező a válasz. Remek. Majd elkezdesz gondolkozni:
- Mihez kezdesz neki elsőnek? Hogyan priorizálod a feladatokat?
Ha párhuzamosan csak 1-2 projekttel foglalkozol, akkor ez a kérdés kevésbé lesz nyomasztó. Ideális esetben van egy jól kialakult workflow, amin végig kell menni. Aztán ahogy egyre több projekt között kell zsonglőrködni, elkezd fájni a fejed. Jönnek a kérdések és dilemmák.
- Most linket építsek?
- Vagy előbb on-page optimalizáljak?
- Van az a pár tech seo fix, amit meg kéne csinálni. Essek most neki vagy ráér még?
- Nem vagyok benne biztos, hogy jó a conversion tracking, úgyhogy át kéne nézni. De nem a másik melót kéne előbb befejezni?
- Most új hirdetést adjak fel, vagy a korábbit teszteljem le új kreatívval és célcsoporttal?
- Email alapú vagy pixel alapú custom audience-re hirdessek elsőre?
- Adwords vagy LinkedIn vagy Facebook Ads futtassak?
- Csináljak full Adwords fiók auditot előbb, kezdjem előről vagy folytassam a munkát a korábban megkezdett fiókban?
A kérdéseket bőven és bátran tudod szerintem Te is sorolni. Mind vertikálisan, mind horizontálisan. Taktikai és stratégiai szinten is.
Én csak a linképítésre vonatkozóan fel tudok tenni 10-12 kérdést és ezzel egy nagyon mély vertikális dilemmába megyek bele ilyenkor. De az is felmerülhet, hogy inkább horizontálisan kéne haladni és csak 1-2 linképítés kérdést kellene átgondolni és inkább széltében haladni a többi területre, kérdésre. Mondjuk a tartalmi optimalizálásra, tech SEO-ra, belső edukációra. De ugyanez igaz a PPC területére is.
Amikor azon kapom magam, hogy:
- Túl sok kérdés merül fel bennem VAGY
- Bizonytalan vagyok, hogy a jó kérdéseket teszem fel,
akkor szoktam egy nagy kedvenc frameworkhöz nyúlni. Borzasztóan primitívnek tűnik, de annál hatékonyabb. Ez az impact-effort mátrix.
Impact-Effort mátrix
A 2×2-es mátrixot a befektetett munka és a várt hatás osztja 4 részre.
A munka és a szükséges energia lehet kevés vagy sok. Ugyanígy a várható eredmény, hatás is.
Mindannyian szeretjük azokat a taskokat, ahol kis effort mellett jó eredményeket lehet elérni. Ezek jellemzően a quick winek, de egy érett cégnél és szervezetnél ezekből már kevés van. Hisz ezeket jellemzően már kiaknázták.
A low effort-low impact taskok (bal alsó sarok) nagyon szexinek tűnnek sokszor és mágnesként vonzzák az embert. De valójában nincs érdemi hasznuk.
Ahol ráadásul a low impacthez még az effort is magas (jobb alsó sarok), azok az igazán hálátlan feladatok. Sok meló, kevés eredmény. Itt fontos mérlegelni, hogy ezeknek van-e értelme. Ilyen lehet egy ötödik blogposzt megírása az adott témában vagy hirdetési kreatívok gyártása A/B tesztekhez.
A jobb felső sarokban a stratégiai szintű, értelmes feladatok vannak, amikkel sokat kell foglalkozni, de a hasznuk és eredményük is meglesz idővel.
Ha előszeded az összes feladatot, amit el kell végezni egy projekt során, vagy amit mérlegelni kell mielőtt elkezded egyáltalán, akkor szépen fel tudod őket pakolni ebbe a mátrixba. Akár digitálisan, akár papír alapon is post-it-ekkel.
Amikor pedig azon gondolkozol, hogy egy projektet előre kéne mozdítani, akkor csak rá kell nézni az ábrára, és látod, hogy mire érdemes koncentrálni / mire van épp időd.
Vannak azonban olyan elemek is, amit akár több helyre is be lehet sorolni. Attól függően, hogy milyen mélységben van szükség az adott task elvégzésére. Mondom az egyik kedvenc példám. Ha valakinek egy fullos tech SEO audit kell 40-50 oldalas dokumentációval, akkor az nagyon sok időt vesz igénybe. Akár több napba is beletelik mire végigmész mindenen és szakszerűen megfogalmazod a javaslatokat.
Aztán ott az agilis tech seo audit, amikor csak pár óra alatt összeírod a fő pontokat, amiket első körben fixálni kell és lehet haladni tovább. Kisebb az effort igény, de még mindig magas az impact.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a full tech seo auditnak nincs értelme. De ha például előre látod, hogy egy cégnél nincs belső fejlesztői kapacitás, a külsős fejlesztők közül már a negyediket égetik egy év alatt, és igazából nem is akarnak a fejlesztésre jelentősen áldozni, akkor a fullos audit valójában a fióknak készül. Több napot dolgozol vele, hogy utána ne legyen haszna. Magas effort mellett még az impact is alacsony lesz.
Én ezért például egyre több esetben igyekszem agilis auditokat végezni (ha az ügyfél nyitott rá), ahol csak néhány fontos feladatot adok át a fejlesztőknek. Ha az kész, akkor lehet tovább haladni a többivel majd 1-2 hónap múlva. Persze erre nem mindenki nyitott, de ahol igen, ott jó precedenst teremt arra, hogy megértsék: “az online marketing és főként a SEO folyamatos munkát igényel”. Nem az a lényeg, hogy most 1 hónapig SEO-zunk, és akkor utána kész van minden.
De ez persze a többi területre is ugyanígy igaz. Mármint az, hogy folyamatos munkát igényelnek és az is, hogy érdemes priorizálni a feladatokat.
Adwords, Facebook és Linkedin Ads területén is ki lehet tölteni a fenti ábrát és ki lehet találni a tech seo auditohoz hasonló hatékonyság-”növelő” tradeoffokat. Viszont ha ezeket nem írod le, nincs előtted vizuálisan, amikor egy projektet elemzel, árazol, akkor gyakran csak utólag csapsz a homlodokra, hogy “ó istenem, ezt miért nem a másik megoldással csináltam”. Illetve munka közben jut majd eszedbe, hogy egy csomó quick wint elmulasztottál, és mágnesként vonzott pár feladat, aminek semmi értelme nem volt igazából.
Ezért érdemes egy ilyen impact-effort rendszert összerakni. És vizualizálni.
Hogyan tovább?
Érdemes ezeket a lépéseket végigcsinálni:
- Írd fel külön post-it-ekre az összes taskot, ami felmerülhet egy projekt során.
- Rakd fel őket a falra, asztalra, A3-as papírra impact és effort alapján.
- Keresd meg az adott task könnyített alternatíváját.
Így gyorsan kirajzolódik, hogy melyek azok a taskok, aminek van értelme, aminek nincs. Ami sok időt vesz el és ami gyorsan megvan. Utána pedig meg lehet keresni egyes taskoknak a könnyebb alternatíváját is, ahol hasonló az impact, de kevesebb effort kell hozzá.
És itt nem csak effektív ügyféltaskokra kell gondolni, mint a kulcsszókutatás, a hirdetés feladása, a tartalomírás, tracking kód ellenőrzés. Hanem akár soft dolgokra vagy épp a meetingekre is.
Én például azt tapasztaltam, hogy az impact-effort mátrixban a meetingek túl sok effortot igényelnek. Mert utazni kell, sokáig tart, rossz időben van. Cserébe alacsony a hozzá tartozó impact. Simán el lehet tolni 1-2 órát egy meetingre úgy, hogy valójában azt 5 perc alatt át lehetett volna beszélni telefonon, skypeon vagy akár emailben. Nálam ezért a core szakmai dolgok mellett a riportolás, dokumentáció, meetingek is rajta vannak a listán. És amikor valaki befut egy “találkozzunk / kávézzunk / gyere be hozzánk” kérés, akkor egyből tudom, hogy a “személyes meetingnek” milyen alternatívái vannak. Ami kevesebb effortot igényel, de a hatása továbbra is magas.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a meetingeknek vagy egyes szakmai feladatoknak nincs értelme. De amikor megnézed, hogy egy adott nap / héten mennyi időt tudtál értelmes, hatékony munkára szánni, akkor Te magad is meg fogsz lepődni, hogy milyen keveset. A cél pedig nem az, hogy sok időt szánj egy munkára. Hanem az, hogy meglegyen a folyamat végén az eredmény és az output. Nekem ebben segít évek óta az impact-effort mátrix.
Érdemes Neked is kipróbálni.
